Tardona községben a ma álló református templom építése előtt több épületet lehet feltételezni, az első már a középkorban állt, s ez ekkor még katolikus volt.
Kezdetben fatemplomok várták a híveket, de még a reformáció térhódítása előtt kőtemplomot építettek. Településünket a reformáció szele már az 1500-as évek második felében elérte, 1590-től már a templom is református kézen van. A reformáció elterjedése a falut Dédes leányegyházává tette, s a protestáns földesurak révén a község tiszta református lett. A kőtemplom 1720 körül már romos, de a reformátusok ezt a templomot befedik, használják. 1732-ben fatemplom építését engedélyezik számukra1, amely 1739-ben megépül, ehhez “haranglábacska” tartozott. (Az 1746. évi egyházlátogatás szerint „nagyszerű építmény” volt, s még falain a katolikus időket idéző képek látszanak)2.
Ezt követően tehát fatemplom áll itt3, melynek formáját illetően semmi sem tudható. Lehetett egyszerűbb, „ház alakú” típus, de poligonális4 lezárással épült is, mert a középkorias formákhoz még a 17-18. században is „többnyire” ragaszkodtak a református templomok építésénél5. Jelentéktelen épület mindenesetre nem lehetett, mert Borsod vármegye 1780-as években végzett katonai leírása6 Tardona községnél feltünteti a „szilárd épületek” kérdőpontjánál7. Az új kőtemplom II. József8 uralkodása alatt 1786–89 között épült fel zsindelyes fa haranglábbal9 10.
Tardona késő barokk stílusú templomát tehát 1786-89-ben építették torony nélküli északi homlokzattal, déli félköríves záródással, sík famennyezetes hajóval. Szószéke kőből készült.
1805. szeptember 5-ei presbiteri jegyzőkönyv már az ismételt újításokról árulkodik, mely a templomot, a parókiát, az iskolát, és a tanítói lakást is érinti. A közelben álló, romladozásban lévő fa harangláb helyett új – immár a templomhoz kapcsolt – kőtorony építésébe kezdenek. Ugyanezen jegyzőkönyv beszél egy 80 fontos, használatban lévő harangról is, melynek felirata: „A Tardonai Reformáta Ecclésia maga költségével öntette 1764”.
A templom nyugati oldalának közepéhez 1811-ben építették a zömök tornyot, melynek belső mennyezete sík, vakolt.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Tardonán bujdosott Jókai Mór, magyar regényíró17 18. Ennek emlékét a templom külső és belső falán található két emléktábla őrzi (1954, 1998).
1875. október 19-én – Rácz András (Rácz Endre) lelkész idejében – hatalmas tűzvész tombolt Tardonán, amelyben jelentős károkat szenvedett a templom épülete – és belső faberendezése – is. Harangjai megolvadtak. Ez a tűzvész elpusztította csaknem a teljes irattárat is, amely a helyi református közösség jól áttekinthető múltját jelentő ismereteink hiányát okozza. Bár a falu lakói a legnagyobb áldozattal próbáltak a javítási munkákban helyt állni, a javítás sok időt ölelt fel, sőt teljesen nem is valósult meg. Az eseményről az akkori presbiteri jegyzőkönyvek is beszámolnak. Érdemes megismerni a vonatkozó részeket:
„October 19ike lett ama gyászos nap, melly egyházunkat évekre hátra veté, söt talán most elök idejére szomorú inségre és kiszámíthatatlan nyomorúságra juttatá. Octóber 19kére viradóra éjfél tajban gyúladt ki az iskola tanitói istálló és kamara szomszédságában akkori kis biró Duri Gór János háza, rúla elsöbb, azon emlitett istaló és kamara, egyszersmind a szinte szomszédos Lovas Mihály csürje, majd az iskola és tanítói lak, ezekről a templom torony – pap lak, végre a pap lak udvarán lévő museum és istálló – Meg égett a templom bel szerkezete, és a toronyban 2, egyik egy a másik 4 mázsás harang. Gyászos tekintete lett egyházi épületeinknek. Meg – Egyházunk tagjai, a’ még itt ott füstölgő és hamvadó üszök közt – búsan és könnyes szemekkel keresgélte a le olvadt harangok maradványait, és szedte összve a hamuból, a vas darabokat, kisebb nagyobb szögeket.”11
E szomorú helyzetképből a templomra vonatkozóan annyi biztosan állítható, hogy komoly károkat szenvedett a torony a harangokkal, illetve a templom „bel szerkezete” is. Ezt az általános megjegyzést pontosítja az a szerződés, amelyet Türk Mór vállalkozóval köt a Tardonai Református Egyház 1875. november 1-jén a famunkákban esett károk helyrehozása tárgyában. A szövegrészből a régi faberendezés sérülésének mértéke is kiolvasható:
„Munka vállaló a ref. egyház templom tetőzetét, és mennyezetét 8-9 kereszt gerendákkal 5/6 szaru fa, és meg felelő székekkel első osztályú és minőségű lecz és sindelekkel, hozzá szükséges kapocs és szögekkel, jó erős tiszta munkával el készíttetni, valamint azon templom belső felszerelésére nézve annak mennyezetét első osztályú és jó minőségű deszkákkal kereszt léczeléssel, égszínkék alap festéssel, világos sárga csillagzattal, közép téren sugárzó nap festéssel két két öles karzattal a két végiben és 40 darab templomi székekkel két öl hosszaságban a szükséges előrészekkel, világos égszín festéssel, valamint a közép tér bepadimentomozását ezekhez szükséges anyagokkal a székek és padimentum alá kellő tölgy fa gerendákon kívül köteles kiállítani, nem különben a tornyot, két öles szarufákkal, más fél öl magasságban erős alapzattal, anyagját és munkáját ki állítani, a sindelzetet veres szín festékkel be festeni a vállalkozó köteles. (…)”12
A vállalkozóval kötött szerződésből egyértelmű, hogy a templom teljes tetőzete és faberendezése leégett. Utóbbi magában foglalta a famennyezetet, a két karzatot, a padokat előlapokkal és a „padimentumot”, azaz a padlódeszkákat. A szerződés értelmében a tetőzet teljes újraácsolását (állások kialakítása, keresztgerendák, szarufák, lécek) és zsindellyel való befedését, ill. a toronyban a sisak újraácsolását (talpgerendák, szarufák) és – vörös színű zsindely felhelyezését vállalta el Türk Mór. A szerződésből kitűnik, hogy a teljes, templomot díszítő faberendezést újra kellett készítenie ekkor. A mennyezetről szóló leírás alapján lapos, hosszanti mennyezetdeszkákat és keresztléceket kell elképzelni kék alapszínnel, világossárga csillagokkal, középen a sugárzó nappal. Ezen kívül két karzatra és 40 darab templomi szék készítésére szerződik (előlapokkal és egységes világoskék festéssel). A faberendezést tehát már a 19. század közepi – medalionos stílust13 váltó – egyszerűbb ízlés (azúr- vagy világoskék mennyezet arany, vagy piros csillagokkal) szellemében14 kívánták díszíteni.
Kérdés az, hogy a tervezett munkákból mikor és mennyi vállalás valósulhatott meg? A szakirodalom elhúzódó helyreállításról beszél: a templomot és a tornyot csak 1890-ben zsindelyezték be15 16. A helyi forrásadatok alapján tudjuk azt is, hogy elkészült a szerződésben említett mennyezet, amit egy későbbi, 1924 januárjában végbement felújításkor lefestettek. A munkát Katona Lajos építési vállalkozó végezte. Olajfestékkel lefestette a templom mennyezetét, tatarozta a lelkészlakot, átalakította a csűrt és az istállót.
1924. április 1-jei jegyzőkönyv alapján Nagy Lajos lelkipásztor további egyezséget köt Katona Lajos építési vállalkozóval, s 1924. április 30-án kérelemmel fordul az egyházmegyéhez az építés ügyében a templom újrafedésére, kívül-belül újítására, a torony magasítására (4,60 m-rel került megemelésre, így ma 20 m magas) és bádogozására. Megtörténik a toronyablakok elhelyezése (a torony alsó részében 1db 60*120 cm-es, a felsőbb szinteken 5db 110*210 cm-es fa ablak), megszélesítésre kerül a nagy kar (1,15 m-rel – 3 sor pad helyett 4) 4db új templompad készül (1db 3,55 m-es és 3db 3,45 m-es) a belső berendezés pedig okkersárga festést kap. Ekkor készül el a toronygomb és a csillag.
1928. évben Kónya József és felesége Darmó Júlianna az I. világháborúban elesett fiuk tiszteletére egy harangot adományozott az egyház részére, mely a mai napig is használatban van.
1936. szeptember 7-25-ig Kutas Imre lelkipásztor idejében újabb felújítás következett: megtörtént a lelkészlakás épületének felújítása. A kőműves és asztalos munkákat Ligárt Lajos putnoki építési vállalkozó végezte el.19
1937-ben megújul az iskola, majd 1938-ban a templom és a torony alapzatának javítása valósul meg.
1949. szeptember 5. – 1950. május 29.: a templom vakolása és a lábazat javítása történik, megszűnik/áthelyeződik az addigi (vélhetőleg északi oldali) főbejárat, új ajtónyílást bontanak a torony oldalán (nyugati oldal), ahová 2db kétszárnyú 220*120 cm-es barna olajfestéssel kezelt bejárati ajtó kerül beépítésre.
1970-ben Anga József és felesége Kiss Zsuzsanna egyetlen fiuk halálának emlékére egy orgonát adományoztak az egyházközség javára20, mely még ma is az istentiszteleti éneklés méltó kísérője.
1973-ban Veres József putnoki szobafestő-mázoló festette át a templombelsőt, s valósított meg egy új stílust a felületeken alkalmazott flóder festéssel21.
A régi parókia, ami még a 19. században épült, már nem felelt meg arra a célra, hogy lelkész lakjon benne. A gyülekezet közössége bízva az egyházi felsőbbség és a falu lakosságának anyagi támogatásában, az 1996-os esztendőben hozzáfogott a régi parókia elbontásához, és egy új parókia megépítéséhez. Az új parókia a lelkészlakás mellett már egy gyülekezeti termet és egy irodát is magában foglal, és a 2007-es esztendőtől van használatban.
2003-ban újabb toronyfelújítás történt (tető faszerkezet, vörösréz borítással)22, és a toronycsúcsra új csillag került.
A templomon 2009-2011-ben a toronybelső, illetve a toronyablakok kivételével teljes felújításra került sor.23 Új tetőt, gerendás mennyezetet, új külső- és belső vakolatot, majd festést, korszerű ablakokat, valamint járólapos padlóburkolatot kapott. 2011-ben a padok teljes cseréje is megtörtént. Az új ülőhelyek borovi fenyőből készültek el, figyelembe véve a kényelmi és építészeti elvárásokat.
A tetőfedő anyag nem megfelelő minősége miatt 2018-ra a templomon több helyen is beázások keletkeztek, ami a tető újraburkolásának mielőbbi megoldását tette szükségessé. A munkálatokat egy nyertes pályázat keretén belül Nagy Tibor kazincbarcikai építési vállalkozó végezte el, melynek köszönhetően a tetőszerkezet megerősítését követően a teljes tető új betoncserép borítást kapott. Szigetelésre került a födém, új csatorna- és vízelvezető rendszer készült, a főbejárat elé szintén új, cserépborítású előtető került, a munkálatok végén pedig a villámhárító rendszer jelenlegi előírásoknak megfelelő korszerűsítése is megtörtént.
2018 karácsonyára Barna Attila putnoki vállalkozó és csapata segítségével a templom hátsó bejárati ajtaja is új, korszerű, hőszigetelt ajtóra cserélődött.
2020 tavaszára megújult a toronybelső is: kicserélődtek a szintdeszkázatok, a toronyszintek között új feljáró lépcsők kerültek kiépítésre, a toronyablakok új, a régivel megegyező kivitelű, színben a bejárati ajtóval harmonizáló ablakokra cserélődtek, és az ablakpárkányok belső kijavítása és külső beborítása is megtörtént. A templom előterében új párkánydeszkázat és új feljáróajtó került elhelyezésre, valamint itt a falak újbóli tisztító festését is elvégeztük. A templom teljes külső- és belső felújítása a hátsó bejárathoz került kis előtető elhelyezésével érkezett el a befejezéshez.
2020 őszére a felújítás megkoronázásaként még a templomi padfűtés beszerelése szerepel megvalósítandó terveink között.
Imádságos szívvel hordozzuk, ami most még előttünk van, mindazért pedig ami elvégeztetett, és a megtartott közösségért is most és mindörökké EGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG!
A harangokról
Templomunk tornyában két harang hirdeti Isten hívó szavát:
A 206 kg-os (78 cm) nagyharangot Szlezák Ráfael öntötte 1954-ben Rákospalotán. Felirata: „A bűnösöket hívogatom a megtérésre. Luk. 5:32. „Jöjjetek el, örvendezzünk az Úrnak.” Istennek ezzel az igéjével hívogatta 77 éven keresztül a híveket az a harang, amelynek anyagából ezt újraöntette a tardonai ref. egyház az 1954. évben.”
A 78 kg-os (54 cm) kisharangot Szlezák László öntötte 1938-ban Budapesten. Felirata: „Tebenned bíztunk eleitől fogva! Isten dicsőségére öntette a tardonai ref. egyház részére Kónya József és neje Darmó Juliánna az 1927. évben a világháborúban hősi halált halt István fiúk emlékére. A szülők és a kegyes adakozók emlékének megörökítésére újra öntették a hálás gyermekek és az el nem felejtkező tardonai ref. egyház híveinek közös áldozatkészségéből az 1938. évben.”
Jegyzet:
1. Dr. Klein Gáspár – Péchy – Horváth Rezső, Községi adattár. IN: Csíkvári Antal (szerk.) Borsod Vármegye. Vármegyei szociográfiák V, Budapest, 1939, 154-155.o.
2. Nagy Károly, Ózd város és környéke. Ózd, 1999. 92.o.
3. A régebbi szakirodalom egy, vagy két fatemplom létét feltételezi Tardonán. Véleményem szerint az utóbbi nem valószínű. Ezt az álláspontot ld. Dr. Kovács J. István (főszerk.): Magyar Református Templomok. II. kötet Atheneum, Budapest, 1942. 52.o.
4. sokszögű
5. Balogh Ilona: Magyar fatornyok. Budapest, 1935, 85.o.
6. Csorba Csaba (szerk.) Borsod vármegye katonai leírása (1780-as évek). Miskolc, 1990. 64-65.o. Tekintve, hogy ez az országleírás (egy katonai felméréshez) 1782–85 között készült, Tardonára vonatkozó adata a régi fatemplomra vonatkozhat.
7. u.o.6.o.
8. Érdekes, hogy a II. József által kiadott türelmi rendelet értelmében (1781. okt. 29.) ugyan már szabadon lehetett építeni templomot ott, ahol száz nem katolikus család volt, de csak „nyílt utcára szolgáló bejárás”, torony és harang nélkül. Ennek építészeti következményeit, illetve lehetséges megoldásait lehet látni a közeli Mályinka torony nélküli, haranglábas református temploma esetében (1785).
9. Dr. Klein Gáspár – Péchy – Horváth Rezső, i.m. 154-155.o.
10. Az 1790-91-es országgyűlés cikkelyezi be azt, hogy szabadon építhetnek – kellő alap kimutatásával – templomot a protestánsok toronnyal vagy anélkül. Kérdés tehát, hogy milyen lehetett a tardonai templom zsindelyes tornya?
11. Presbiteri jegyzőkönyvek 1858-tól. 106. o. A Tardonai Lelkészi Hivatal iratanyagában. A szövegrészt – miként a továbbiakat is – Pál-Kutas Dénesné kigyűjtött kéziratos kivonataiból.
12. u.o. 108-109.o.
13. Barokk, antik, igényesen kidolgozott, míves, dúsan faragott, szegecselt.
14. Dobossy László: Gömöri festőasztalosok munkái a templomokban. Gömör Néprajza XXXVI., Debrecen, 1992, 36.o.
15. Dr. Klein Gáspár – Péchy – Horváth Rezső, i.m. 155.o.
16. További kutatási feladatot jelent a 19-20. századi presbiteri jegyzőkönyvek részletes áttekintése vizsgálata és kiértékelése.
17. Jókai Mór (eredeti neve: Ásvai Jókay Móric) (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike; regényíró; a „nagy magyar mesemondó”; országgyűlési képviselő; főrendiházi tag; a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja; a Szent István-rend lovagja; a Kisfaludy Társaság tagja; 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke; a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
18. 1905-ben Jókai Jolán, az író testvérének Károlynak gyermeke, hálája jeléül egy ezüst áldozókelyhet, a serleghez ezüst tálcát, egy kisebb és egy nagyobb – úrasztalára való – bordó terítőt adományozott a falu egyházának.
19. Gór Géza: Az én falum 1997. 12. o.
20. 20. századi elektromos, pedálos orgona, melynek sípjai a férfi-oldal fölötti karon kerültek elhelyezésre.
21. Flóder technika: faerezet festés flóder gumival szinte bármilyen felületre. A munka során a festő fafelületet varázsol az alapfelület helyére, úgy, hogy a fa mintázatát kézzel festi rá a kiválasztott felületre. Az így elkészült munka nemcsak látványnak gyönyörű, de igényes és időtálló megoldás is.
22. Várady László: Tiszáninnen református templomai színesben. Debrecen, 2006.
23. Tardona Református Templom faberendezés felmérés 2008. – Épületkutatási Osztály, Budapest, 2009.
